215 esztendeje,

1795. június 4-én született Vass Imre földmérő. Nevéhez fűződik az első, 1831-ben megjelent, tudományos igénnyel készült barlangleírás és térkép: Az Aggteleki (!) barlang leírása. Az akkor még csak 4.5 km hosszúságban feltárt barlangról nagyméretű alaprajzi és hosszmetszetet készített, a lapon ábrázolta a képződmények legszebbjeit. A könyvnek ez a nagyméretű melléklete ma gyűjtemények féltve őrzött kincse, hasonmás kiadása is régen elfogyott. Vass 1863-ban hunyt el, sírja a sárospataki református temetőben van.

190 esztendeje,

1820. június 9-én született Nagyszalókon Hunfalvy (Hunsdorfer) János. Felsőfokú tanulmányait Eperjesen kezdte, majd a berlini és a tübingeni egyetem hallgatója volt. 48-as aktivitása miatt a Bach-korszakban állandó zaklatásoknak volt kitéve, nagyszabású (nyolc kiadást megért) Egyetemes történelmé-t fogságban kezdte írni. Leghíresebb munkája a Magyarország és Erdély képekben, a három testes kötetet Rohbock Alajos kétszáznál több rajza ékíti. 1870-ben a budapesti egyetemen megalapítja a földrajz tanszékét, szorgalmazza a Magyar Földrajzi Társaság megalakítását. 1865-ben lett az akadémia rendes tagja. Még megérte a MKE Budapesti Osztályának (második) létrejöttét, de 1888 végén bekövetkezett halála már nem engedte, hogy annak aktív tagja legyen.

145 esztendeje,

1865. május 31-én, Kőszegen született Chernel István. Jogi és természettudományi tanulmányai után érdeklődése az ornitológia felé viszi, s azt magas színvonalon műveli. Háromkötetes, Magyarország madarait ismertető munkája ma keresett könyvritkaság. 1891-ben hosszabb időt töltött Norvégiában a madárvilág megfigyelésével, itteni útján ismerkedik meg a síeléssel. Ennek otthoni népszerűsítése érdekében sokat tesz, 1897-ben jelenteti meg az első magyar nyelvű szakmunkát, A lábszánkózás kézikönyvét.

120 esztendeje,

1890. április 18-án hunyt el Orbán Balázs. Kalandos körülmények között, egy családi vagyonpör folytán találta magát Konstantinápolyban, s kihasználva a lehetőséget, bejárta az akkori török birodalmat, Görögországot és a Szentföldet. Az út során vásárolt néprajzi tárgyakat hazatérte után az Erdélyi Múzeum Egyesületnek ajándékozta, a látottakról hatkötetes utirajzában olvashatunk. Fő művéhez, A Székelyföld leírásához tíz éven át gyűjtötte az anyagot. Az öt székely széket és a Barcaságot bemutató hat kötet napjainkban is alapműnek tekinthető, számos, azóta eltűnt értéket csak innen ismerünk. Szejkefürdőn lévő, székelykapus síremléke szinte zarándokhellyé vált.

1890 elején a Budapesti Osztály, felismerve az akkor terjedő, mind népszerűbbé váló fényképezés rendkívüli fontosságát, annak propagálására elhatározza egy nagyszabású „amateur-fotografiai” kiállítás megrendezését. A szervező bizottságot Wartha Vince vezeti, munkájuk eredményeként április 30-án a Műcsarnokban megnyitják (egyébként az országban a legelső) fotókiállítást. Sikerét – és az osztály elismertségét – bizonyítja, hogy a kiállítást maga I. Ferenc József ő cs. és kir. fensége is meglátogatta.

Elkészült a Szép Juhásznétól a János hegyen álló étteremhez vezető út terve. A főváros, kifejezetten üdülő- és kirándulóhely céljára, a kincstártól megvásárolta a János-hegy és a Normafa közötti, mintegy 1000 kat. holdnyi erdőséget, benne Makkosmáriával és Disznófővel. Ez egyben azt is jelentette, hogy e területen megszűnt az erdő művelése, azaz a fakitermelés.

110 esztendeje,

1900 áprilisában hirdette meg a Budapesti Osztály első alkalommal irodalmi pályázatát középiskolai diákok számára. Egyúttal „megjegyeztetik, hogy a kirándulásokat a felvidéken nagyon megkönnyítik a Magyar Turista-Egyesület által szervezett diák-szállók.”

Június elején Miskolcon tartotta éves közgyűlését az egyesület. A Borsodi Bükk Osztály által szervezett esemény fénypontja a Dolka-tetőn emelt kilátó, a Zsófia torony felavatása volt.

Június 9-én nyílt meg a közforgalom részére a Téry-menedékház. Berendezése adományok révén gazdagodott, gyógyszert, kötszert, mentőfelszerelést helyeztek el, kis könyvtárat hoztak létre. A látogatók kedvence egyébként a házban jövő-menő, szelíd mormota lett.

100 esztendeje,

1910. április 30-án elhunyt id. dr. Környei Béla. „Egyesületünknek hosszú időn át választmányi tagja, majd mint alelnöke élénk és buzdító részt vett annak minden mozgalmában. Egyéniségét azzal jellemezhetjük leghívebben, hogy nem volt ellensége, csak barátja.” – olvashatjuk a korabeli nekrológban.

Schmidt Ferencet, a báró Eötvös Loránd menedékház leköszönt gondnokát az osztály tiszteletbeli taggá választotta.

A Budapesti Osztály választmánya javasolja az összehívandó rendkívüli közgyűlésnek, hogy dr. Téry Ödön tiszteletbeli taggá és örökös díszelnökké választassék. Az indítvány zajos tetszésnyilvánítás mellett, egyhangúan elfogadtatott.

90 esztendeje,

1920. júniusában a központi választmány ülésén Jász Géza alelnök javasolja az egyesület zászlajának elkészítését, „melynek fehér mezején legyen kihímezve a két címertartó angyal, középen tartva a Magyar Turista Egyesület címerét…” (Mint tudjuk, a zászló el is készült.)

Május 13-án elhunyt dr. Lóczy Lajos, a világhírű földrajztudós és utazó. Az eredetileg mérnöknek tanult Lóczy a Nemzeti Múzeum ásványtárában kezdte pályafutását, de hamarosan a Földtani Intézet geológusa, majd (Hunfalvy halála után) a budapesti egyetem földrajzi tanszékének vezetője. Diákjai közé tartozott Cholnoky, Prinz Gyula, Teleki Pál, Réthly Antal. Tudományos munkássága mellett kiváló geográfus-iskolát teremtett, világszínvonalra emelte a magyar földrajztudományt. Tevékeny részt vállalt az MTE korai munkájában is, írásai, fotói rendszeresen megjelentek a Turisták Lapjában. A balatonarácsi temetőben lévő síremlékére Cholnoky Jenő Kőrösi Csoma nyughelyéről hozott havasi gyopárt helyezett el.

A Turistaság és Alpinizmus kiadásában tíz új turistatérkép jelenik meg, többi mellett a Pilis, Börzsöny, Balaton, Mecsek 1.75000 térképe.

80 esztendeje,

1930 áprilisában elkészült a bánkuti menedékház terve, s megkezdődött az építkezés. A Bánkuti forrástól délre eső, mintegy két és félholdnyi területet jelképes összegért Pallavicini Alfonz őrgróf engedte át az egyesületnek. A házhoz szükséges palatető anyagát az Eternit-művek adományozta.

A Thirring-Vigyázó szerkesztette sorozatban napvilágot látott az Eger és környéke részletes kalauza, A Mátra részletes kalauza, valamint A Pilis és a Szentendre-Visegrádi hegység részletes kalauza. A Borsodi Bükk Osztály titkárának, Illyés Bertalannak munkája a Lillafüred és környéke utikalauz.

A Börzsönyben túrázók vehették hasznát a M. Kir. Áll. Térképészet által kiadott 1:50000-es léptékű turistatérképnek. Az újítások révén (pl. az útvonalak vörös színű nyomásával) laikusnak is áttekinthetőbb térkép készült.

Dr. Siklóssy László, a kitűnő kultúrtörténész tollából – a negyvenéves Svábhegyi Egyesület kiadásában – jelent meg a Svábhegy című könyv. Hatalmas forrásanyaga, irodalmi és történeti vonatkozásai révén nem csak alapmunkának számít, hanem olvasmányként is élvezetes.

Megnyílt a lillafüredi új szálló. Az új objektumnak már a terveit sem fogadták kitörő lelkesedéssel a vidék turistái. „A bámulatos fényűzéssel berendezett tündérkastélyhoz az erdei kisvasút új motoros kocsijai viszik fel a közönséget. Az egész telep nem annyira a szerény turisták, inkább a jómódú közönség magasabb igényeinek készült.”- olvashatjuk a híradásban.

Pünkösd hétfője valódi turistaünnepet hozott. Az országúton egymás után kapaszkodtak fel a vendégekkel megterhelt autóbuszok és magánautók, gyalogosok százai érkeztek a turistautakon az MTE Gyöngyösi Osztálya által épített impozáns menedékház avatására. Az ünnepség tábori misével kezdődött, majd a Mátra Egylet elnöke, dr. Puky Árpád emlékezett a Mátraháza történetére. Az anyaegyesület nevében dr. Cholnoky Jenő, a Magyar Turista Szövetség részéről dr. Puky Endre elnök vette át jelképesen az épületet. Ezután a majdnem ezerfős turistatábor a menedékház gyönyörű kilátással rendelkező környékén telepedett le, a teraszon pedig négyszáz fős díszebéd várta a meghívottakat.

Ugyancsak e nap eseménye volt a 900 m magas Saskőn épített turista hősi emlékmű leleplezése. A gondolat a Budapesti Turista Egyesülettől származott, a megvalósítás az MTSZ érdeme, anyagilag az Országos Testnevelési Tanács is támogatta.

Június 22-én adták át az Egri Bükk Osztály második menedékházát. Ezt az Egri Papnevelő Intézet bélapátfalvi erdejében lévő, az osztálynak 30 éves díjmentes használatra átengedett vadászpavilonból alakították ki. (Ehhez dr. Szmrecsányi Lajos egri érsek jóindulatú támogatása is szükségeltetett.) A vasútállomástól szűk órányira lévő, szálas fenyőfáktól árnyékolt menház avatásán ötszáz turista vett részt.

70 esztendeje,

1940. június 2-án az Esztergomi Osztály dorogi „Jó szerencsét” Asztaltársasága rendezte az egyesület Szent Bernát ünnepségét Feketehegyen. Ez alkalomból ajándékozta az alkotó Barabás Gizella a szentet ábrázoló festményét az egyesületnek. (Dorogi barátaink azóta is őrzik.)

Június 8-án és 9-én Debrecen adott otthont az MTE éves vándorgyűlésének. Az esti megnyitó és vacsora a Déri Múzeumban volt, másnap a 250 fős vendégsereg a város és környékének megismerésével múlatta az időt.

Június 16-án avatták fel Kőhegyen a felújított és kibővített menedékházat. Az előző évben elkezdett munka már meghaladta a Szentendrei Osztály anyagi erejét, így azt a Csepeli Osztály segítségével tudta befejezni. A Weiss Manfréd gyár 20000 pengővel járult a költségekhez.

-y -y