Gyönyörű őszi napsütésre ébredtünk Esztergomban. A vasútállomáson vártuk az MTE Vándorgyűlés kedves résztvevőit. A városnéző kisvonat megtelt,csengetéssel jelezte a mozdonyvezető az indulást. Az idegenvezető üdvözölte az utasokat és máris csühögve csattogva nekilódultunk utolsó államalapításunk első fővárosa utcáin. Az állomás a középkori város pénzverőinek negyedében épült. Sajnos mára csak a föld alatt lehetnek még mesés eldugott kincsek .Végighaladtunk a belvároson,szinte minden házról hallottunk érdekeset. Majd a Mária Valéria hídon átsuhantunk a Duna felett ,és máris Felvidéken voltunk Párkány városában. Egy kurta körrel megkerültük Szobieszky János Lengyel király lovas szobrát aki kiűzte a törököt, és máris a Duna felett jártunk haza –felé. A belváros után a Király városon haladtunk a Várdombra. A Bazilikánál volt a végállomás,kiszállt a kis csapat és indultunk a Királyi Várba. A múzeumi előírások miatt itt kétfelé kellet választani a csapatot a létszámkorlát miatt.
Két idegenvezető a látogatási útvonal két végéről vezetett bennünket. Könyvet lehetne írni a rengeteg új információról,ezt engedelmetekkel kihagyom. Rábízom mindenki kedves emlékezetére. A csatolt fényképek talán segítenek feleleveníteni a látottakat.
A múzeum után gyalog indult a társaság a Vaskapu hegyre. Vince Gabi vezette a sort Schőnek Tamás pedig zárta azt. Néhány kedves vendéget kérésükre autóval vittük fel a hegy tetején lévő Menedékházba. Másfél órás séta után mindenki felért a rendezvénysátorba ahol egy kis köszöntő és az ebéd várta a csapatot.
Esztergomi Osztály részéről Kassai Kálmán átadta a vándorzászlót a jövő évi Vándorgyűlést szervező Dobogókői Osztályt képviselő Schőnviszky Panninak.
A zenészek Lukács Anti és Takács Sanyi közben egy kis nosztalgiazenével növelték a hangulatot.
Kassai Kálmán rövid ismertetőt mondott az Esztergomi Osztály alakulásáról, értékrendjéről,állandó túráiról.
Elszaladt az idő asztalt bontottunk és átsétáltunk az ESZTERGOMI TURISTA ELŐDÖK által 1921-ben felállított MAGYAROK NAGYASSZONYA szoborhoz. Kassai Kálmán bemutatta, a centenáriumra közadakozásból általuk felállított emlékaput és az emlékkövet,
amelybe egy időkapszulát is elhelyeztek.
Körbeálltuk a szobrot,kézen fogva elénekeltük ősi ,és mostani himnuszunkat. Még egy kis levezető zene és éneklés után elbúcsúztunk. Áldást kértünk Égi Édesanyánktól.
Gabi és Tamás lefelé is vezette a csapatot a buszmegállókig. Kálmán pedig kocsival segített azoknak akik kérték.
Megköszönöm Gabinak,Antinak,Tamásnak,Sanyinak, az önként vállalt odaadó munkát,akik pedig nem tudtak segítő bekapcsolódással most társulni hozzájuk,biztos vagyok ,hogy a legközelebbi adandó alkalommal ők is jeleskednek.
Kassai Kálmán