2022. 12. 29.

– Innen még kevesen látták Budapestet: Ziribár, a Pilis rejtett kilátópontja –
A túravezető előzetes ajánlata: „Kivételesen néhol jelzett úton is megyünk, helyenként sár lehet, de erről nem a túravezető tehet.” (– y – y) Egy könnyed, közepes hétvégi túrának indult, különösképpen nem is terveztem beszámolni atúráról, de amikor felértünk a Csobánka és Pilisvörösvár között emelkedő Ziribár tetejére, véleményem megváltozott, ezt a helyet meg kell mutatni olyanoknak is, akik nem szeretik a jelzetlen gyalogösvényeket. Jöjjön tehát a két barlanggal, és a nem kevésbé kies Garancs-heggyel feltupírozott Ziribár-kör. A vörösváriak által „Ciripá”-nak nevezett Ziribár-hegy oldalának alján található a Macska-barlang, mely a (K) jelzéséből kiágazó (KΩ) turistaúton közelíthető meg, a Csobánkai-nyeregből. A 410 méter magas Ziribár közelében több fontos turistaút is elhalad, de egyikről sem tűnik úgy, hogy ezt a hegytetőt érdemes lenne meglátogatni. Nem is visz fel rá jelölt túraútvonal, de nyugodtan fel lehet rá sétálni a csúcsra fel- és leszaladó jelöletlen ösvényeken, nem ütközik természetvédelmi akadályokba.

Nehézség: közepes
Útvonal hossza: 11,0 km
Szintkülönbség: 450 m
Menetidő: 5 óra (nézelődő, sétálós)

A Ziribár körül terjengő mendemondák szerint a nevet se a tótok, se a svábok, és se nem a magyarok adták, hanem állítólag évezredeken át fennmaradt a sumér eredetű név. Ziribár, ha hinni lehet a közeli Pilisszántó helytörténészének, azt jelenti: születő teremtő fény, napvárta helye – jelenthet
még eszerint életet, újjászületést és hegyszorost – meg mindent, amit a korlátlan „agymenés” elképzel. Ezt többek között azzal látják az ebben hívők bizonyíthatónak, hogy ha valaki „a Téli napfordulón, december 21-én hajnalban felmegy a Pilis oldalában a Boldogasszony kápolnához, és végignézi, ahogy a Nap felkel a Ziribár fölött, a völgy anyaölében újjászületik a Fény!” Sőt, ugyanezen a napon a Ziribár-hegyről nézve a felkelő nap két hegycsúcs – a Kevélyek két púpja – között emelkedik fel a látóhatár mögül. Nos, december 21. napján ugyan már néhány nappal túl vagyunk, de jövőre le is lehet ellenőrizni ezt a jelenséget. Addig is meg kell elégedni a Ziribár kilátásával, ami világbajnok! A kiindulási pont közösségi közlekedéssel Csobánka központja, vagy egy megállóval odébb, a Tavasz-lépcső nevezetű buszállomás, kocsival pedig a Csobánkai-nyereg. A Tavasz-lépcső megállótól a meredek, keskeny Tavasz utcácskán indulunk el. Fokozottan kell figyelni a GPS-t, mert könnyen félre lehet gyalogolni – de nem kell megijedni, mert minden más egyéb nem megfelelő, de felkínálkozó útvonal zsákutca. Elhagyva a felhagyott agyagbányát, a keskeny Szarkaláb földút belefut a nyeregben a (K) jelzésbe.
…És azt tudod, hogy a Csobánka név honnan ered? A település honlapján, a Csobánka rövid története c. alatt, egyebek mellett, pár mondatban szó esik a község nevének eredetéről is. Az ismeretlen szerző ezt írja: „A település neve az iráni “suban” szóra vezethető vissza, amely pásztort jelent… (A Csobánka helységnévről – Csobánka Online) A „kötelező” indulási fotók elkészülte után, a nyeregből az OKT (K) jelén indulunk el, egy elég jól járható földúton északnyugat felé. Jobbra csodás látkép tárul elénk Csobánkára és a mögötte fekvő hegyvonulatokra, balra parlagon hagyott, műveletlen, bebokrosodó földek kísérik az utat. Épphogyelérjük az erdőt, egy jól jelzett baloldali leágazásban elhagyjuk a (K) jelzett útvonalat, ráfordulunk a(KΩ) jellel jelölt ösvényre, ami egy nagy kanyarral a Macska-barlanghoz vezet. A barlang a jelzettútvonalon egy hatalmas „vargabetűvel” közelíthető meg – de egy aránylag jól járható, de kegyetlenmeredek ereszkedéssel le lehet rövidíteni az útvonalat – és mi most ezt a rövidebb, talán nehezebb utatválasztjuk. Szerencsére a mai napon, ebben a téli rendkívül napsütéses időben ide még nem érkezett el az éltető napsütés, így az éjjeli kisebb talajmenti fagy még nem engedett fel. De így is nagyon óvatosan, fától-fáig lehet csak lefelé ereszkedni a vastag avarban. Az óvatosság nem véletlen: egy rossz lépés, és az avar alatt megbúvó kisebb kő, vagy fadarab gurul is ki alólad – Te meg zuttyanhatsz fenékre! Szerencsénkre ezt most sikerült megúszni! A lejtős ösvény alján kopasz tölgyfák és a földből kiemelkedő, avarral fedett szürke sziklák között vezet az ösvény végig egy vadregényes patakvölgyben. A télen kiszáradt mélyedésbenösszegyűlt száraz faleveleken és a víz által kimosott köveken lépdelve jutunk el a Macska-barlanghoz.Elérve a barlangot, már messzebbről látszik, nem egyedül rójuk a jelzetlen vagy jelzett útvonalakat,már mások is ismerkednek a barlang látványával.

A Macska-barlang Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van, Ziribár-hegy délkeleti tövében bújik meg a hegy oldalában. 130 méteres hosszával és 24 méteres mélységével ma már nem tartozik a jelentős barlangok közé. A történelem során már ismert volt, tehát nem a barlangkutatás „termése”. A barlang látogatása nem engedélyköteles, csak világítóeszköz szükséges, és állva be lehet sétálni. Ennek ellenére nem veszélytelen, ugyanis kellő oda-nem-figyeléssel a Csernavölgyi-terembe – ha nem figyelsz eléggé – akaratlanul is be lehet esni. Elképzelhető, hogy ezt a barlangot, illetve az ezt magába foglaló sziklás hegyoldalt említi egy 1367. évi oklevél Macskakő néven, ami arra utal, hogy a környéken és az üregben valaha vadmacska tanyázott – talán innen az elnevezés is. A hévizek által kialakított barlangba utat találtak a hegyoldalakon lefutó csapadékvizek és így utóbb karsztos víznyelővé alakult át, s jelenleg is víznyelőbarlangként működik.A század eleji leírások és vázlatok a valóságosnál mélyebbnek tüntetik fel, úgy tűnik, hogy azóta a beömlő vizek által besodort törmelék jelentősen feltöltötte.

A bejárattól induló, kőomladékkal borított lejtős folyosó egy lépcsős letöréssel egy tágas terembe torkollik. Többször, többen is megkíséreltek már bejutni a barlang folytatásába, eddig számottevő eredmény nélkül. Kisebb cseppkőképződmények is láthatók a plafonon. Hóolvadáskor, eső idején jelentős mennyiségű víz folyik be az üregbe.

Ha betértek a barlangba, óvatosan mozogjatok benne, mert a barlangban (védett) denevérekkel lehet találkozni. Ne zavarjátok, ne ébresszétek fel őket, mert az pusztulást jelenthet számukra.

A barlang környékén mészkedvelő tölgyesek magasodnak, jelenleg lombozat nélkül. A Macska-barlangtól 50 méterre másik mély üreg: a Dinó-rejtek, újabb nevén a Kiss Péter-barlang – a fiatal barlangász-hegymászó után, aki 2013-ban Erőss Zsolttal az életét vesztette a Himalájában, Kancsendzönga megmászása közben. Mivel a Dinó-rejtek a Macska-barlang mellett található, sokan ezért „Macska-barlang melletti üregnek” is nevezik. 40 méter hosszúságú üregét 1972-ben a Vörös Meteor barlangkutatói tárták fel, ők adták a Dinó-rejtek elnevezést, amelyről nem tudni, hogy mire utal. Az biztos, hogy nem dinoszaurusz-maradványokra leltek a barlangban, ilyesmiről nem tudni. De itt látható egy téglaboltozatos, beroskadt, egykori bányászkunyhó maradványa is. Ezen a ponton választani lehet, merre folytassuk utunkat tovább. Felfelé törünk észak felé a jól kitaposott gyalogösvényen, majd éles kanyarral ráfordulunk a Ziribár északi gerincére, vagy átkötünk a déli gerinc aljához, és azon kaptatunk fel egy hatalmas kanyarral a csúcsra. A lényeg! Az északi útirány teljesebb élmény a Ziribár meghódításához – majd a csúcsról Pilisszántó határában visszafordulva déli, enyhén emelkedő erdei úton térünk vissza Csobánkára – útba ejtve a Garancs magaslatát. Az északi irányt választjuk, felfelé indulunk a jelzetlen gyalogcsapáson, egy széles erdei utat keresztezve rátérünk a Ziribár-hegy csúcsára vezető kaptatóra. A tölgyfák között sétálva egyre több lesz a szikla körülöttünk – és egyre több elszáradt, kidőltfa keresztezi a gyalogösvényt, és teszi kalandosabbá az utat.

Lassan elég magasra érkezünk, hogy balra megtapasztaljunk egy kis ízelítőt a hegy tetején ránk váró kilátásból. Fent a gerincen több kisebb-nagyobb kőtengernyi szikla az út mellett, és kőtörmelék vár ránk az ösvényen a mohás-zuzmós fatörzsek között. Innen már nem kell sokat felfelé kapaszkodnunk, hogy elérkezzünk a Ziribár-hegy kopár csúcsára. A hegy csúcsától valamivel lejjebb egy mélyebb, ám keskeny, függőlegesen induló üreget láthatunk, amely a kisméretű Ziribár-barlang bejárata. A 410 méteres magasságból lélegzetelállító körpanorámát élvezhetünk – könnyen kivehető Csobánka, Pilisszentiván és Pilisvörösvár – és ezt most rajtunk kívül mások is élvezik. A csúcsról megszemlélhető az Oszoly sziklafala, mellette a Kis-Kevély és a Nagy-Kevély kettős púpja – emlékszünk! a kettő között kel fel a nap a téli napfordulón – aztán a Hármashatár-hegy, az előtte fekvő Háziréti-víztározó víztükrével. Jól látjuk a kilátópontról a Garancs 288 méteres magaslatát is, ahová átsétálunk a Ziribárról letérőben a kis völgyön át. Nagyon békés, lenyugtató, már-már meditációra hangoló látvány.

Leereszkedünk a Ziribár észak-nyugati oldalán és visszafordulunk a Kevélyek irányába. Enyhén emelkedő erdei szekérúton felsétálunk a Ziribár aránylag lankás nyugati oldalán, majd egy lejtős részen leereszkedve Garancs oldalába húzunk át. Most kihagyjuk a csúcsot – pedig a panoráma  erről a csúcsról is kellemes, festői látkép látvány lenne – most talán csak a csúcson átvezetett magasfeszültségű távvezeték ront a látványon. A leírások szerint úgy tűnik a látványt régen is tudhatták, mert a Garancs tetején egy feltételezhetően kilátó lábainak csonkjai meredeznek a földből, de arra vonatkozóan semmi adat, információ, nyom, hogy itt valóban egy kilátó állhatott. A Garancs-hegy oldalában, egykoron ezen a helyen voltak a vörösvári szőlőskertek. Otelló, noah termett itt, néhány hordónyi gyönge bort adva a kertet művelő családoknak. Garancstól a Placskáig húzódó szőlőkerteknek ma már alig van nyomuk. Ez azonban már csak halvány emléke az egykori gazdag szüreteknek, amikor a tehetősebb vörösvári gazdáknak még mind volt szőlejük a Hosszú-hegy alatt. Ez volt a legnagyobb és legjobb szőlőtermő terület a környéken. Egy vörösvári mondás szerint,
amelyik gazdának nem volt itt birtoka, annak a lánya pártában maradt. Manhertz Márton így írt erről Határjárás című versében:

“Kinek nem volt Garancson
Vagy Placskában szőleje,
S a Sima-dűlőben bármilyen kicsi is,
De szántóföldje,
Az előtte és utána is
A nagyparasztnál bérbe arat.
Lánya pedig száz évig – bármily szép volt,
Pártában maradt.” (Vörösvári Újság, 2004. október 1.)

A Garancs oldalában végig haladva, egy gyenge ereszkedés vissza a völgybe, majd némi kaptatás a
gázvezeték nyomvonalán és fent is vagyunk újra a Csobánkai-nyeregben, ahonnan még egy
negyedórányi séta Csobánka. Ez a 11 kilométeres, kényelmesen, nézelődő sétálós tempóban 4-5 óra alatt megjárható túra egy igazi kellemes hétvégi csemege, közel lakóhelyünkhöz, remek kilátópontokkal és príma barlangi kalanddal. Nagyjából mindenkinek ajánlható 5 éves kortól 85 éves korig – vagy még tovább!
Szentendre, 2023. 01. 05. – ckl –