Botanikuskert, Kastélykert, Erzsébet Park 2023. 04. 12.
Amikor a hosszú téli napok után testünk és lelkünk is áhítozik a zöldre, a természet ezernyi szépségének felfedezésére, legjobb megoldás, ha felkeresünk egy botanikuskertet vagy arborétumot. Az ország valamennyi megyéjében találunk látogatható gyűjteményes kertet, így egy kis utazással biztosan találunk egyet a közelünkben is. Gödöllőn nemcsak a kastélyt és a kastélyparkot érdemes megtekinteni, olyan kincseket is felfedezhetünk, amit sokan nem ismernek.
Gödöllőre vonattal érkezünk és amint leszállunk, egy csodás épületen akad meg a tekintet. Közvetlenül a vasútállomáson pompázik a felújított Királyi Váróterem, amelyet 2011-ben eredeti pompájában állítottak helyre és nyitottak meg a nagyközönség számára.
Mai túránk – vagy inkább sétánk – keretében a Gödöllői Egyetem Botanikuskertjében teszünk egy rövid látogatást, majd átsétálunk a Kastélykerten és betérünk az Erzsébet Parkba, ahol befejezzük mai sétánkat.
A Gödöllői Botanikuskert – a helyi szakemberek szerint – legszebb
tavasszal, április végén, május elején, mikor a magnóliák mellett több
virág is nyílik, vagy júniusban a levendulavirágzás idején. A kertet a
Mezőgazdasági és Élettudományi Egyetem kollégiumai mögött találhatjuk
meg – nagyon eldugott helyen. A vasútállomás felöl a (P) jelzésen lehet
megközelíteni, kiérve a ligetes részből rögtön balra kell térni a
szilárd burkolatú úton, majd jobbra néhány lépcsőfokon a kiskapun át
bejuthatunk a kertbe.
Az 1959-ben alapított Gödöllői Botanikus Kert Magyarország első
agrobotanikus kertje, melyben több mint 1400 hazai és idegenhonos,
távoli földrészekről származó növény él, igen jelentős a gazdasági
haszonnövények száma. 15 különféle gyűjteménye közül a mérsékeltövi
bambuszok, színpompás magnoliák- és vadrózsák az ország legfajgazdagabb
kollekciói közé tartoznak. A kert 2008 óta természetvédelmi terület!
A kert kialakításakor mintegy 1,5 hektáron meghagyták a
gyertyánelegyes-mezei juharos-tölgyes társulás egyik utolsó –
napjainkban már országos jelentőségű – maradványfoltját. Itt az erdő
vázát 120 éves öreg tölgyek alkotják, melyek egy különleges tanösvény
mentén megcsodálhatók.
És amiért a mai látogatásunkat alapvetően terveztük, az a magnólia
gyűjtemény – liliomfa-gyűjtemény – amelynek alapját a kertbe mintegy 40
éve beültetett, terebélyes liliomfák adják. 2014-ben kialakításra került
egy 46 fácskából álló kollekció, mely változatos alakú, formájú és
színű virágjaival, az ország egyik legjelentősebb magnólia
„közgyűjteménye”. Élő kövületek – azaz „ősnövények” – régi
földtörténeti korok fosszíliáiból ismert növények ma is élő
leszármazottai.
A magnólia – más néven liliomfa, tévesen tulipánfa – vitathatatlanul a
tavasz és a kert egyik legfeltűnőbb növénye lehetne, ha az elmúlt heti
lehűlés nem tette volna tönkre a virágzatokat. A közel félszáz virágba
borult fácska-bokrocska hatalmas, csodálatos színes virágzata a hideg
időjárástól sajnos megbarnult – mintha a virágzata elszáradt volna – de
még így is káprázatos látvány. A liliomfa telep az európai hírűvé vált
vadkörtefa közvetlen közelében díszeleg ezekben a napokban. Az egyik
legdiverzebb hazai közgyűjtemény közel 50 különféle fajtát mutat be,
ahol a virágok színe, alakja és mérete csaknem egyedi változatosságot
mutat. A korán beköszöntött jó idő hatására hamar virágba borultak –
sajnos a jó időt követő lehűlés erősen meglátszik a virágokon –
megbarnultak, rozsdásak lettek. A liliomfa magassága miatt ugyan faként
tekintünk rá, de valójában cserje, mert törzse a föld felett nem sokkal
szétágazik. És ahogy meg is tapasztaljuk, legtöbb magnólia nem csak
virágjainak látványával, hanem azok illatával is elkápráztat.
A kert másik különlegessége, és leghíresebb darabja a terület közepén
elhelyezkedő Vén Vadkörtefa, a „Vén Vackor”. A vadkörtefa, amely több
száz éves múltjával méltán népszerű a látogatók körében, 2013-ban a
magyarországi Év Fája Verseny győztese, illetve 2014-ben az európai Év
Fája Verseny ezüstérmese volt! A közel háromszáz éves vackor ma is
terebélyes lombkoronájával hívja fel magára a figyelmet a kert közepén. A
magányosan álló, 20 méter magas és 320 centiméter törzskerületű fa nyár
végén érő apró, savanykás termése a vackor, más néven vadkörte. Ez a fa
az ország egyik legöregebb és legnagyobb vadkörtefája.
A fához több legenda is tartozik, illetve sok eseményt túl kellett
élnie. A teóriák szerint Grassalkovich I. Antal ültetett el 1000
vadkörtefát Gödöllőn, aki egy szerencsés kimenetelű vadászat után a
sebzett vadkan elől egy vadkörtefán talált menedékre. Hálája jeléül
elrendelte, hogy gödöllői birtokán 1000 vadkörtét ültessenek a jeles fa
tiszteletére. A XX. század hajnalán még 7 idős példány alatt pihentették
a pásztorok nyájaikat, de napjainkban már csak egy túlélője maradt a
sokadalomnak…
Sisi is imádta ezt a fát, hiszen lovaglásai alkalmával sokszor
meglátogatta. Állítólag Andrássy gróffal is itt ismerkedett meg, így a
helyiek a Vén Vackort a szerelmesek fájaként tartják számon. Ki gondolta
volna, hogy egy ilyen mágikus fával is találkozhatunk a Botanikus
kertben. A világháborúk alatt és köztük, a gazdasági világválság idején
sok szegény ember, és félénk, de éhes vad számára jelentett örömöt,
vitaminforrást és reménysugarat a fa bő termésáldása. Nem véletlen, hogy
az 1959-ben kijelölt, négyszögletű egyetemi botanikus kertnek éppen a
közepén nyújtja ég felé vaskos ágait az idős vadkörtefa, dacolva
viharokkal, jégesővel és a nyári tikkasztó kánikulával.
Különleges ritkaság a Botanikus kertben a 2010 óta látható
bambuszgyűjtemény, amely 60 különféle bambuszfajt tartalmaz. Ez nem csak
a kertben, de országosan egyaránt kiemelkedő gyűjtemény. A bambuszok
között egy sétaút is kiépítésre került, melytől még hangulatosabbá válik
a bambuszerdő.
A termesztett növények parcelláiban az ismert fajokon kívül távoli
tájak haszonnövényei is fellelhetők. Mediterrán és szubtrópusi
gyűjteményben közel 150 egzotikus növényfaj – pl. olajfa, pisztácia,
avokádó – fedezhető fel. Üvegházban orchideák, kaktuszok és pozsgások,
trópusi haszonnövények – köztük Buddha keze – és rovaremésztő növények
csodálhatók meg. Tucatnyi ún. „élő kövület”, köztük a dinoszauruszok
kortársai is megismerhetők.
A botanikuskert bejárása után átsétálunk a Királyi Kastélyparkba.
Grassalkovich I. Antal 1723 és 1748 között több lépésben szerezte meg Gödöllőt és építette meg kastélyát. A kastély építésével egy időben alakíttatta ki a kastélykertet. A főúri ízlést, vagyoni helyzetet és politikai hatalmat egyaránt reprezentáló kertet Versailles mintájára francia stílusban építtette meg. Egyedi sajátosságnak számít, hogy a díszkert nem a főhomlokzat előtt kapott helyet, hanem a kastély szárnyaitól határolt belső udvar folytatásaként alakították ki. A kastélyt övező zöldterület annak idején három részből állt: a főhomlokzattal szemben volt az úgynevezett Alsópark, a díszudvar mögött terült el a Felsőpark – amely nagyjából megegyezik a mai kastélyparkkal – és a HÉV vonal túloldalán lévő – most Erzsébet-park – területet nevezték a „herceg mulatókertjének”.
A Felső park ma is az angol tájképi kert szerkezetét őrzi. Karakterét a százéves, vagy annál idősebb fák adják. Az értékesebb fajokat képviselik többek között a páfrányfenyő, a hegyi mamutfenyő, a magyar kőris, az ezüsthárs, a tiszafa, a platánlevelű juhar, a molyhos tölgy, a közönséges vadgesztenye.
A kastélytól mintegy 200 méterre található egy hatszögletű pavilon, amelyet
Grassalkovich I. Antal építtetett. A Királydombi pavilon, a kastélypark egyetlen megmaradt
barokk kori építménye, amely az 1760-as években képgalériának épült. A pavilon mesterségesen létrehozott magaslatra, úgynevezett Királydombra épült. Magyarország királyai mellett a honfoglaló vezérek képeit is kitették. Az 54 képnek egy, a XVII. század elején kiadott rézmetszéses király-sorozat, az ún. Mausoleum képei szolgáltak mintául. A császári csapatok katonái a számukra vesztes isaszegi csata után dühükben össze-vissza szabdalták a pavilon képeit, köztük a saját uralkodóik képeit is.
A kastély új tulajdonosa, báró Sina Simon 1857-ben felújíttatta a pavilont, I. Ferenc József gödöllői látogatására készülve. Megfesttette a megrongált képek másolatait, s a sorozatot kiegészíttette az építés óta eltelt csaknem egy évszázad uralkodóival. A kastély 1867-ben kezdődő királyi időszakában, a pavilon ebben az állapotában működött, s látogatható is volt. Erzsébet királyné halála után (1898) azonban a portrékat a budai királyi palotába vitték. Innen került később 14 db a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonába – a többi kép holléte jelenleg nem ismeretes. Maga az épület minden bizonnyal annak köszönheti megmaradását, hogy a katonaság által kisajátított, kerítéssel körülhatárolt területre esett, s gyakorlatilag hozzáférhetetlen volt még a tégláira áhítozók számára is. 2004 novemberére felújították a hatszög alakú pavilont. Az elpusztult részeket az 1890-es években készült fotók alapján állították helyre. A királyképeket a megmaradt festmények, a Képes Krónika, a Királyok Könyve, és egyéb ábrázolások felhasználásával készítették el újra. Kiemelkedő történeti értéket képvisel a park, mint pihenő és tartózkodási hely az itt megfordult jelentős személyiségek (pl.: Mária Terézia, Kossuth Lajos, Ferenc József, Erzsébet királyné, Horthy Miklós, stb.) számára.
Végig sétálva a kastélykerten egy hátsó kapun hagyjuk el a parkot és a HÉV vonal túloldalán lévő, a „herceg mulatókertjének” nevezett ligetes kertrészbe látogatunk át – amely napjainkban az Erzsébet-park nevet viseli. Az Erzsébet-park Sisi emlékére létesített liget. Sisi, Erzsébet királyné nagyon sok időt töltött Gödöllőn, imádta a Grassalkovich-kastélyt, 1866-ban járt először Gödöllőn, ekkor még protokolláris okokból: a kastély lovardájában berendezett hadikórházat látogatta meg. 1867 őszén tartózkodott először a gödöllői kastélyban a királyi család, s ettől kezdve évente több hónapot is töltöttek ott. Gödöllő hamarosan Erzsébet Bécs kötöttségei elől való meneküléseinek egyik legkedveltebb célpontja lett.
A királyné tiszteletére halálát követően – 1898. 09. 10. – az országban több mint száz ligetet létesítettek és közel 3.000.000 emlékfát ültettek. Az Erzsébet park, egyike volt a legelsőknek, amely emléket állított a szépséges királynénak.
A bejárattól négysoros 100 éves hársfasor sétány vezet az Erzsébet-sziklához, és ez a többsoros hársfasor vezet először a királyné szobrához, melyet 1901-ben, Ferenc József jelenlétében nyitottak meg. A királyné szobra mögött magasodik Sziklahalom emlékmű, mely szintén az ő emlékére készült. A sziklahalom kövei az akkori Magyarország hatvannégy vármegyéjét jelképezik. Tervezője, a budapesti Hősök tere szobrainak megalkotója, Zala György szobrászművész volt, aki a kompozíció tetejére egy fehér mészkőből faragott királyi koronát helyezett. Az emlékmű előoldalán Erzsébet királyné emléktáblája – a feliraton „Erzsébet királyné emlékére” szöveg olvasható – és egy pihenőpad található, a tetején lévő Szent Koronáig lépcső vezet fel.
A park bejárata után, jobbra található a Kálvária. A barokk egyházművészetnek egyik jellegzetes köztéri alkotását Grassalkovich I. Antal halála évében, 1771-ben kezdték el építeni. Építője valószínűleg Mayerhoffer János volt. Az építkezést a gróf fia, Grassalkovich II. Antal fejeztette be, így a Kálvária felszentelésére 1775-ben kerülhetett sor. A kálváriákat általában a Golgotát idézve, dombon helyezték el, sík területeken azonban belül üreges kőépületek tetején alakították ki a kompozíciót. A gödöllői is ilyen: alapjául egy letompított sarkú, négyzetes alakú építmény szolgál, amelyet mindkét oldalon ívesen felfutó lépcső fog közre. Az építményt és a lépcsőt áttört mintázatú, rokokó kőkorlát övezi. Fent Krisztus és a két lator keresztjének tövében Szűz Mária, Mária Magdolna és Szent János alakja látható.
– forrás: Gödöllő Városi Információs Portál, 2017, www.godollo.hu – Gödöllő központjában elhelyezkedő park a város jellegzetes és meghatározó tájképi eleme. Az egykori erdő helyén kialakított parknak a város mezoklímája megőrzésében és a levegő tisztításában kiemelkedő szerepe van. Napjainkban egyik leglátogatottabb történelmi emlékhelyünké vált a Királyi Kastély és az azt körbe ölelő park.
Szentendrei Osztály, 2023. 04. 14.
– ckl –
