A kialakulóban lévő új rend urai nemigen kedvelték a múlt örökségét. Már 1945 nyarán létrehozták a Magyar Vándorsport Szövetséget, majd három év múlva, mint jogutódot, a Magyar Természetbarát Szövetséget. Vezetését olyan megbízható elvtársakra bízták, mint pl. Gerő Ernő. A korábbi turista szervezetek legtöbbjét hatalmi szóval megszüntették és integrálták az új szövetségbe. 1946 nyarán feloszlatták a Magyar Turista Egyesületet is, megfosztva minden ingó és ingatlan vagyonától. Menedékházait az állami tulajdonlású Turistaházakat Kezelő Vállalat tulajdonába adják. A házak, a maguk egyre inkább leépülő, vaságyas, sokszor folyóvíz nélküli komfort-szintjükkel, ugyan továbbra is a turisták rendelkezésére álltak, felújítást nem, karbantartást is csak muszájból végeztek. (Ekkor alakult ki az a máig élő, téves felfogás, miszerint az erdőjáró bakancsos turista fogalma egyenlő az igénytelenséggel.)
1975-ben a vállalatot megszüntették, a még megmaradt házak vagy állami tulajdonú, területileg „illetékes” nagy vendéglátó vállalatokhoz, vagy a kincstárhoz kerültek, jó néhány az enyészeté lett. 
Az erősen „lelakott” állagú nagyobbik menedékház a Pannónia Vendéglátóipari Vállalat tulajdona lett. Működése még szerény színvonala ellenére is konkurenciát jelentett az akkortájt épült Nimród hotelnek, ezért igazgatója munkásszállóvá alakíttatja. Szétdúrják az üveges verandákat, a melléképületeket, elhordják berendezését, majd lakat kerül rá.
Kis híján beteljesedett a szép emlékű dobogókői boronaház sorsa is. Adott otthont falai közt bölcsődének, volt telefonközpont, volt raktár, lett hulladéktároló, hogy aztán beszakadt tetővel, ajtó-ablak nélkül várja a véget. 1983-84-ben társadalmi összefogással menekült meg, Mészáros János vezetésével újjá építették, műemléki oltalom alá helyezték. Ma a Magyar Sportmúzeum tulajdona. Keleti falán báró Eötvös Loránd emléktábláját helyezték el, két termében a hazai természetjárás és Dobogókő történetének számtalan, szerencsésen megmenekült emlékét őrzi.
1989 hozott aztán kedvező változásokat. Az új egyesülési törvény megjelenése lehetővé tette a civil szervezetek létrejöttét. Peták István vezetésével újjáalakulhatott a Magyar Turista Egyesület. Kezdetben alig tucatnyian voltak, de a tagság létszáma fokozatosan nőtt, sok, egykori MTE tag is kereste a kapcsolatot, közülük többen régi relikviákkal érkeztek. Egykori vagyonát, menedékházait természetesen nem kapta vissza az egyesület, ám Dobogókőn – csakúgy, mint az alapítók száz éve – munkához láthattak.
Az elhanyagolt, szeméttől elborított parkot kitakarították, helyreállították a hősi emlékművet (kettős keresztjének ledöntésére még Rákosi adott parancsot, ma is a földben mohosodik), padokat helyeztek ki, növényeket ültettek. Sok-sok kétkezi munkával, pályázati pénzekből, adományokból, csaknem tízéves munkával valósulhatott meg a báró Eötvös Loránd nevét viselő menedékház újjáépítése.
A házat jelképesen 1998 nyarán, a névadója születésének 150. és egyben a boronaház építésének 100. évfordulóján adták át a közforgalomnak. Termeiben az egyesület történetének dokumentumai és a környék régi turistatérképei láthatók. Sajnos, pusztán átmeneti siker volt a klastrompusztai ház üzemeltetési (bérlési) jogának megszerzése, mert egy hirtelen történt, zavaros hátterű privatizáció eredményeképp mások magántulajdonává lett.
Az időközben közhasznú státuszt elnyerő egyesület napi működését igyekszik jelenkorunk követelményeihez szabni. Alapszabálya, szervezeti felépítése ugyanakkor őrzi a történelmi gyökereket. Az újrakezdést jelentő egyetlen, még név nélküli osztály hamarosan a Dobogókői lett. Ma is a legnagyobb létszámú osztály, Schőnviszky László vezeti, aki gyermekként még ismerhette az egykori egyesületet. Az osztály, saját kirándulásain túl, szervezi és vezeti az MTE tradicionális központi túráit, mint a téli Teréz túra, a tavaszi Petőfi túra, az őszi túraszezon nyitányaként a Szent Bernát megemlékezést. Az elsők között csatlakozott az egyesülethez, Vissy Károly vezetésével a Meteorológusok Osztálya. Hajdani nagynevű elődjük, dr. Réthly Antal munkásságára is emlékeztek, midőn kis időjárás-megfigyelő állomást létesítettek Dobogókőn. A Belvárosi Osztályt Varga György vezette, aki jogi ismereteivel sokszor segítette az egyesületet „hivatalos” ügyeinek rendezésében. Mintegy hagyományápolásként, külhoni és hazai túráikról rendszeresen tartottak diavetítéssel egybekötött beszámolókat.
1991-ben alakult meg a fővárosi Hunfalvy János Szakközépiskola tanulóiból a Hunfalvy Osztály, az új egyesület egyik legtevékenyebb társasága. Vezetőjük a nagy respekttel bíró, de közszeretetnek örvendő, karizmatikus tanár, Kovács Zsuzsa – alias Kázsé – volt. A fiatalok igazán mostoha körülmények közt dolgoztak a klastrompusztai pálos kolostor romjainak feltárásán. Nyári szünidőben táborokat szerveztek Dobogókőre, ahová rendszeresen meghívtak erdélyi, kárpátaljai diákokat. Napközben együtt építették a Thirring-körutat, Klastrompuszta és a szentkereszti Szurdok között kialakították a Hunfalvy-utat, takarították a Rám-szakadékot, ahonnan új felvezető utat jeleztek, esténként pedig a tábortűz mellől messzire hangzott vidám énekük.
A háború után parancsolt új rendnek nem kellett a dobogókői kilátó ölén megbúvó kicsi Mária-kegyhely sem. Pusztulásnak indult, kevéske berendezését széthordták, Mária szobrát viszont jótékony kezek elrejtették. 1991-ben aztán újra megjelentek, mert megjelenhettek a Siketek. Osztályukat immáron az egykori alapító fia, Kentner Kálmán vezette. A kegyhelyet nem csak kitisztították, s eredeti állapotára hozták, hanem kis terét megnagyobbították, körülkerítették, hozzá kényelmes utat építettek. Új szobor került a fülkébe, és a Lourdes-ból hozott vízzel Szentkereszt plébánosa, Ackermann Károly, a teret betöltő turisták gyűrűjében újból felszentelte. A Mária- kegyhelyet ma is az alapítójuk nevét felvevő „Kentner Antal” Siketek Osztálya gondozza, Podani János vezetésével a közelmúltban is jelentős felújítást végeztek rajta.
A következő esztendőben, Árpássy Miklós vezetésével, egy szentendrei civil szervezet tagjai, a HÓD Honismereti Túraegylet csatlakozott, mint Szentendrei Osztály, az egyesülethez. A Kőhegy platóján álló egykori menedékházuk tulajdonjogát persze ők sem kapták vissza, de az államkincstárnak fizetett bérleti díj fejében a Czibulka János menedékházat az osztály üzemeltetheti, gondnoka példásan látja el feladatát. Az örvendetesen sok fiatalt is soraikban tudó, a gyaloglás mellett a vízitúrázást és a kerékpározást is preferáló társaságot immár hosszabb ideje nagy hozzáértéssel Beck László fogja össze.
Már a kilencvenes években egyre többen csatlakoztak a dobogókőiekhez az intézményesen tönkretett Magyar Optikai Művek turistáinak sorából. Az osztályon belül magukat Kosbor Nyugdíjas Társaságként aposztrofálták, aztán 2009-ben, mint Kosbor Osztály önállósultak. Vezetőjük a kiváló közösségteremtő, általános szeretetnek örvendő Székely Tamás, aki még jócskán túl a nyolcvanon is a társaság motorja volt. Manapság Kovács Zoltán áll az osztály élén, színes, változatos programokat kínáló, szerdánként tartott túráikon mindig sokan vesznek részt.
2008-ban és a következő években több osztály is csatlakozott az egyesülethez. Ekkor alakult meg Csömörön a Cholnoky Osztály. A jórészt helyi lakosokat tömörítő csapatot Somod Andrea irányítja. A Zsitvay Osztályt kisebb baráti, rokoni társaságok, erdészek alkotják, programjaik, túráik is általában e csoportok köré szerveződnek. Vezetőjük kezdetben Peták István volt, az osztályt Koleszár György vezeti. Ősi királyvárosunk szakrális kisugárzása jól tetten érhető az Esztergomi Osztály életében. Kassai Kálmán vezetésével sokat tesznek a Magyarok Nagyasszonya kultuszának, a pálosok emlékhelyeinek ápolása érdekében. Felújították a vaskapui Mária-szobrot, megtisztították környezetét, nagy odafigyeléssel gondozzák környékük turistaútjait, forrásait. Sajnos, az egyesület és az osztály minden igyekezete hiábavaló volt, hogy valamikori tulajdonuknak, a vaskapui Brilli Gyula menedékháznak legalább a bérleti jogát megkaphassák. Csak remélni lehet, hogy a ház közelmúltjának történései nem ismétlődnek meg.
A Csobánkai Osztály, Benke Ildikóval élén, különösen szűkebb pátriájuk természeti és épített értékeinek, környezetének megóvásában igen aktív. Részesei voltak a Margitligetből az Oszoly-tetőn és a Szentkúton át a falu körül vezető Csobánkai Tanösvény kialakításának. Ezen bepillantást nyerünk a vidék geológiai és biológiai sokszínűségébe és a környék helytörténetébe. Pásztor Lajos vezetésével a szomszéd város túrázóit tömöríti a Pomázi Osztály. Az általuk szervezett „városkerülő” teljesítménytúra népes mezőnyt vonz.
Az egyesület Benjáminja a Nagykovácsi Osztály. A rutinos tájfutókból, terepbiciklisekből verbuválódott társaságot Mátyus Attila vezeti. Feladatuknak tekintik az elődök: a Péntekiek, a Sasok emlékét fenntartani, munkájukat folytatni. Életre hívói és rendezői a ma már országos ismertséggel bíró Crosskovácsi hegyikerékpáros maratonnak.
Vuray György