Országos Kéktúra Zirc és Jásd között
Római fürdő
- 10. 25.
„A Bakony egyik legromantikusabb kirándulóhelye a Római-fürdő. A források, vízfolyások számát tekintve a Bakony nem mondható vízszegény hegységnek, de ha ezek vízhozamát nézzük, mégsem beszélhetünk a felszíni vizek bőségéről. A csapadékfeleslegnek ugyanis csak kisebb része jut le a vízgyűjtő mélyvonalakra. A víz nagyobbik része utat talál a felszíni karsztmezők, valamint a vékony talajrétegek borította mészkő- és dolomitsziklák repedéseiben. A Gaja-patak a Nagyesztergár környéki források vizét összegyűjtve tör át a Bakonyon, a hegységet északról kerülve jut el a Móri árokig. A patak sziklák közé szorult vízesését nevezik Római-fürdőnek, bár nyilvánvaló, hogy ezen a zord helyen sohasem volt a rómaiak által is használt fürdő. A sziklák déli oldalában található a Sobri Jóskáról elnevezett betyárbarlang. A vízeséstől lefelé haladva 1 kilométer megtételével a Palotai-Bakony egyik legbővizűbb forrásához, a Vadalmás-forráshoz jutunk."
(A kihelyezett ismertető tábla szövege)
A mai kéktúra bejárásra a zirci vasútállomásról indulunk, pecsételünk az igazoló füzetünkbe, aztán kisétálunk a kék jelzések mentén a városközpontból Nagyesztergár felé. Az országútra kiérve a kőrforgalom mellett egy pillantást vethetünk a Cuha-patakra, amint kilép az arborétum területéről, aztán tovább indulunk.
Zircet kelet felé hagyjuk el és az országúttal együtt felkapaszkodunk a dombok közé. A város határából visszapillantva jól láthatóak még a távolban az apátsági templom tornyai. Nagyesztergáron a kéktúra útjáról tett rövid kitérővel megtekinthető a meglehetősen lepusztult állapotban lévő Purgly-kúria.
Nagyesztergárt elhagyva a Szilvás erdejében ereszkedünk le a falu alatti vizenyős rétekre, a Gaja-patak eredetéhez. Hamarosan elérjük a kihalt Veimpuszta ma is gondozott temetőjét, majd a lassan pusztuló, talán utolsó épületét, a település volt magtárát.
Veimpuszta után érkezünk meg az Országos Kéktúra egyik olyan szakaszához, amit a túrázók egyszerűen csak „őserdőként” szoktak leírni. Nehezen követhető ösvényünk szeszélyesen kanyarog a gondozatlan erdőben, időnként kidőlt fatörzseket kerülgetve. Az elmúlt időszak csapadékmentes időjárása miatt a Gaja-patak kiszáradt medrét is keresztezzük néhol. Végül elérjük az Olaszfaluból Bakonynánára vezető keskeny erdei utat.
Bakonynánára csak pecsételni térünk be, aztán tovább indulunk a Gaja-szurdok felé. A völgy bejáratánál haladunk el a Prémmalom vendégház épülete mellett. Az épület régebben tényleg vízimalom volt, a ház mögött folyó Gaja forgatta meg a malomkövet.
A malomépület után érünk be a Gaja-patak szurdokába. A turistaút a patak baloldalán, magasan a domboldalban kanyarog szinte láthatatlanul. Nemsokára elérjük a gyökereikkel kétségbeesetten kapaszkodó bükkök csoportját a turistaút mellett, kérdés, meddig bírják még a kapaszkodást?
Lassan elérjük a Római-fürdő feletti kialakított pihenőt, és még szabad asztalt, padokat is találunk. Az elfogyasztott kései ebéd után a kéktúra útja meredeken kikapaszkodik a szurdokszerű völgyből a Vadalmás gerincélére, majd visszatérve a völgybe, 4-500 méternyit visszahaladunk a völgyben a patakparton, megnézzük a szurdok legkeskenyebb pontját, amit már emberemlékezet óta Római fürdőnek neveznek. Nem volt itt soha fürdő, pláne nem római, de ettől függetlenül érdemes még itt körülnézni! Amennyiben folydogál a patak, akkor itt a Gaja-patak ezen a helyen apró vízesések sorával, több emeletnyivel mélyebbre ereszkedik a szurdokvölgyben – de ma ehhez nem volt szerencsénk.
A Gaja jobb partján indulunk tovább kaszálókon keresztül, így haladunk el a volt Vadalmás malom épületei mellett. A Vadalmás malom után nagyjából negyedórás sétával érjük el a Szentkutat. A bekerített, parkosított területen találjuk a forrást, egy kis kápolnát, a szabadtéri istentiszteletek helyét, valamint egy, a dombra felfutó kálváriát.
Pecsételni betérünk Jásd településre – de túránknak itt vége is – kissé fáradtan várjuk a buszt, ami hazafalé visz bennünket.
MTE Szentendrei Osztály – ckl –
