VISSZANÉZŐ 2013 I.

VISSZANÉZŐ 2013 I.

Százötven esztendeje,

1863. február 12-én született Jobbágyiban Jász Géza. Gimnáziumi tanulmányait a fővárosban végezte, a természettudományok iránti vonzalma a tanári pálya felé hívogatta. Ám a család anyagi gondjai miatt kereső foglalkozás után kellett néznie, amit a Magyar Földhitelintézetnél talált meg. Az apró-cseprő kereskedelmi teendők azonban szellemét nem kötötték le, szívesen foglalkozott tudományfilozófiai kérdésekkel.  '13 I3  A Magyar Filozófiai Társaságnak kezdetektől tagja s évtizedekig tisztségviselője volt. Vallotta az „ép testben ép lélek” mondás igazságát: az MTE-nek csak-nem alakulásától tagja, Téry és Thirring közeli munkatársa, barátja. Kirándulásokat szervez, útjelzésekkel foglalkozik, elindítja az egyesület gyorsan népszerűvé vált ismeretterjesztő felolvasásainak sorozatát, a Turisták Lapjának állandó munkatársa, választ-mányi tag, majd évekig az egyesület alelnöke. A Tátra Asztal alapítója és örökös asztalfője, segédkezett számos vidéki osztály alapításánál. A turistaság mellett egyéb sportágak szervezőmunkájában is komoly szerepet vállalt: a Nemzeti Torna Egylet választmányi tagja, a Magyar Football Club, majd a Magyar Labdarúgók Szövetségének első elnöke, a Budapesti Torna Club elnöke, a Szemere Céllövő Társaság választmányi tagja. Hetvenedik születésnapján nagyszabású díszvacsorát rendeztek a tiszteletére, ahol a hazai sportélet képviselői köszöntötték mentorukat. Cholnoky Jenő az MTE kedvesen karikírozó díszoklevelével, Peitler Gyula meleghangú írásával tisztelgett előtte a TL márciusi számában. Talán egy szerény emléktáblát a kései utódoktól is megérdemelne…

 

Száznegyven esztendeje,'13 I2

1873. március 11-én, Nagyszalókon született dr. Guhr Mihály. Gimnáziumi tanulmányait Késmárkon kezdte, ahonnan hétvégenként egyszerűen hazagyalogolt. Még székesfővárosunk egyetemén tanulja az orvoslás tudományát, amikor tehetős édesapja a sógorával összefogva, Gerlahfalva felett nagyobb erdőbirtokot vásárolnak, s megalapítják a mindössze három házból álló Tátraszéplakot. A felügyeletet a fiatal orvos veszi át, aki 1897-ben vízgyógyintézetet nyit. Az akkor divatos hidegvízkezeléssel, a Tátra klimatikus viszonyait jól kihasználva gyógyította betegeit, kiegészítő terápiaként alkalmazva a téli üdülést és sportokat. Orvosi elfoglaltsága mellett minden idejét az idegenforgalom, a turistaság fejlesztésére fordította. A sísport egyik korai apostola, 1911-ben Széplakon ő rendezte az első hazai nemzetközi síversenyt. A Felka patak mellett síugró sáncot építtetett, a versenyzőknek készült boronakunyhó a turisták előtt is nyitva állt. 1913-ban kezdeményezője és első elnöke a Tátrai Önkéntes Mentő Bizottságnak (TÖMB), közreműködött a Turistaság és Alpinizmus létrehozásában, A Magyar Turista Szövetség és a Magyar Sí Szövetség megalapításának is cselekvő részese. Mind a MKE, mind a MTSZ társelnökévé választották. 1933 augusztusában hunyt el, az egy évvel később, a Tarajka közelében létesített menedékház őrizte (egy ideig) nevét.

 

Százhúsz esztendeje,

1893. január 8-án volt a Mátra-Egylet rendes évi közgyűlése. Hanák Kolos ügyvivő alelnök jelentése szerint: „A próbaév letelt és meggyőződtünk róla, hogy a turistaság ügyét csak egy oly egyesület képes előre vinni, melynek központja az ország fővárosában van. A tények igazolják ez iránybani küzdelmeink jogosságát és helyességét. Osztályunk az új egyesület kebelében megmelegedett és működése rendes kerékvágásban van.” A rendkívül agilis egylet tevékenysége főleg szűkebb pátriájuk, a Mátra és Gyöngyös környékének turisztikai feltárására, megismertetésére irányult. Megkezdték a turistautak kialakítását, jelzését, források foglalását, elkészült a Mátra-torony, a solymosi Sóstónál lelt természetes anyagokból kis védkunyhót építettek. Kitüntetett figyelmet fordítottak Puszta-Benére, ami „az ország kellő közepén , pormentes, üde, szelíd hegyi levegőjével a Mátra rengetegének tövén arra hivatott, hogy elsőrangú klimatikus nyaralóhely legyen.” Az akkor néhány kallómalomból s pár házból álló Benén postahivatalt nyittattak, kutat fúrtak, fürdőt s hozzá öltözőket készítettek. Az egylet javaslatára ez a hely hamarosan a Mátrafüred nevet kapta.

 

Száztíz esztendeje,

1903. január 24-én, 54 éves korában elhunyt Ebenspanger László. Nevéhez fűződött az MKE Vasvármegyei Osztályának létrehozása, mely osztály azután az elsők között csatlakozott az újonnan alakult MTE-hez. Ebenspanger sokat tett a dunántúli Alpok megismerése, feltárása érdekében, az ő érdeme az írottkői és a Borostyánkő közelében emelt Júlia kilátó felépülte.

 

Száz esztendeje,

1913. március 14-én tartotta az MTE rendes évi közgyűlését. Dr. Thirring Gusztáv elnöki beszámolója szerint „kimagasló eseményként említhetjük fel a dobogókői építkezést, a báró Eötvös Loránd menedékház zárt verandájának létesítését. Tavasszal csak mint vérmes reményről beszéltünk róla, s szeptember közepén már fel is avathattuk a minden ízében sikerült alkotást, mely tüneményszerű gyorsasággal jött létre.” (Bizony, ez ma is annak tűnik.)

 

A választmány döntése szerint megbízzák az akkor már elismert festőművészt, Vezényi Elemért a két menedékház megfestésére, amiről színes képes levelezőlapok fognak készülni, az eredeti festmény pedig (200 db egykoronás sorsjeggyel) ki fog sorsoltatni. A képeslapok egyébként színes és fekete-fehér kivitelben egyaránt elkészültek és forgalomba hozattak.

'13 I1Az elnöki beszámolóból megtudhatunk még néhány érdekességet. Az építkezés teljes költsége 8164 koronába került, amihez közadakozás-ból 3118 korona gyűlt össze. „Dobogókői menedékhzaink-ban – olvashatjuk – fogyasz-tási czikkekért bevettünk 4587  koronát. Az üzleti eredmény kitett 3097 koronát, amiből az őr díjazását, képes-levelezőlapok költségét, jó karban tartási, biztosítási, világítási, telefon- és a kezelési költségeket leszámítva, 1000 korona marad mint tiszta haszon.”

 

Kilencven esztendeje,

1932. február 18-án tartotta egyesületünk házi síversenyét. Az eseményről a „Nemzeti Sport” így számolt be: „A Magyar Turista Egylet új fellendülést mutató agilis sí osztálya tegnap, vasárnap délelőtt rendezte II. osztályú síversenyét a Dobogókőn. A versenyt 20-25 centiméteres havon tartották s a 22 induló közül 18-an végigfutották a távot. A népes verseny, melyen majdnem valamennyi jelentős síklubunk részt vett, megmutatta, hogy a Dobogókő milyen jó terep síverseny rendezésére. Úgy a lebonyolítás, mint a szállásolás és útjelzés kifogástalannak bizonyult.” A pályának első fele a dobogókői menedékháztól a gerinc mentén lefelé, a régi sárga jelzés elágazásától nagy körrel vezetett vissza, a második a Téry-úton a Jászhegyig, onnan az erősen lefelé lejtő úton Körtvélyes-pusztára. A főversenyt Schumy Félix, a hölgyek versenyét Herisch Ottóné, a siketnémák versenyét Kentner Antal nyerte. A díjakat március 2-án a Sasok Otthonában adták át.

 

Nyolcvan esztendeje,

1933. január 14-én született Rockenbauer Pál. A fiatal biológia-földrajz szakos tanárt a filmezés világa szippantotta magába. Természet-, ismeretterjesztő- és expedíciós filmjeit forgatandó, bejárhatta Földünk mind az öt kontinensét, feljutott a Kilimandzsáróra, mászott a Pamírban, a Magas-Tátrában. A messzi tájakról hozott képsorai mind megmutatták különleges tehetségét, érzékeny, egyéni látásmódját. Nekünk, magyar turistáknak azonban mindörökké a zseniális, egyszeri és megismételhetetlen Másfél millió lépés jelenti Rockenbauer Pált. Hajtsuk meg fejünket e napon. -y -y

 '13 I4

Mindenkinek Kellemes Karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag Újévet kívánunk!

 

Book your break