Visszanéző 2010 IV.

Visszanéző 2010 IV.

250 esztendeje,

Görög Demeter1760 novemberében született Hajdúdorogon Görög Demeter. Gimnáziumi tanulmányait Debrecenben végezte, majd Bécsben szerzett jogi diplomát. 1788-ban indította útjára Hadi és Más Nevezetes Történetek című folyóiratát, amely egyben az első illusztrált lap volt. Három év után ebből lett a Magyar Hírmondó, amelynek irodalmi értékét Berzsenyi, Fazekas, Gvadányi, Kazinczy, Kisfaludy írásai jelentették. 1795-ben az Esterházyak alkalmazásába került, mint Pál herceg nevelője. Újságjának szerkesztésére nem nagyon marad ideje, viszont feltámadt érdeklődése a térképek világa felé. Ebben hathatós támogatást kapott az udvarban is, így lehetősége nyílt Kismartonban egy térképészeti műhely berendezésére. Pártfogója által támogatott utazásai során régi térképeket gyűjtött, vázlatokat készített, geográfiai és statisztikai adatokat jegyzett fel. 1795-ben kezdte munkatársaival a magyar vármegyék térképeinek megrajzolását, 1811-ben 60 rézmetszetes lappal jelent meg híres Magyar Atlasza. Az ehhez összeállított, mintegy 15000 nevet tartalmazó repertórium máig az ilyen irányú alapkutatások egyik forrása. 1833-ban, Bécsben hunyt el, emlékét Debrecenben szakközépiskola, szülőfalujában szobor őrzi.

215 esztendeje,

Bölöni1795 decemberében a háromszéki Bölön született Bölöni Farkas Sándor. A jó képességű, hét nyelven beszélő ifjú a tisztviselői pályát választja, de aktív részese a közéletnek: Kazinczy, Széchenyi, Wesselényi, Döbrentei egyaránt a baráti köréhez tartozott. Támogatója Körösi Csoma Sándornak, egyik kezdeményezője az Erdélyi Múzeum Egyesület alapításának, Erdély múltjának elismert kutatója. A tehetős arisztokrata, Béldi Ferenc kéri fel 1830-ban kísérőjének európai és amerikai utazásához. Hazatérve, az ott látottakról Utazás Észak-Amerikában című, 1834-ben megjelent, nagyhatású könyvében számolt be, ekkor lett az MTA tiszteletbeli tagja. 1842-ben bekövetkezett haláláig írta naplóját, emlékiratait, európai utazásainak történetét rendezte sajtó alá, bár ez csak egy évszázad múltán jelent meg.

180 esztendeje,

1830 novemberében Pesten született Rosti Pál. A nyílt eszű, fogékony gyermek tudását két, tőle idősebb sógora, Trefort Ágoston és Eötvös József is jelentősen gyarapította. Tevékeny részese lévén a szabadságharcnak, annak bukása után Münchenbe, majd Párizsba kellett távoznia. Természettudományi,
néprajzi, földrajzi ismereteit e két városban mélyítette el, s itt tanulta ki a fényképezés akkoriban még koránt sem egyszerű mesterségét. 1856 közepén Amerikába utazott, csaknem három esztendő alatt bejárta azt New Yorktól Kanadáig, eljutott Mexikóba, Texasba, Venezuelába, Kubába, s megfordult az Antillák számos kis szigetén. Csolnak útSaját fotói felhasználásával illusztrált, pazar kiállítású könyve: Uti emlékezések Amerikából címmel 1861-ben jelent meg, akadémiai tagságot (is) hozva elismerésül.

Szárazföldi vándorlásai mellett a „vízi túrázás” elkötelezett híve, egyik megalapítója volt 1861-ben a Budapesti Hajósegyletnek. Barátjával, Birly Istvánnal 1862-ben Rotterdamba szállítják „Ellida” nevű csónakjukat, feleveztek a Rajnán, majd a Majnán át a Dunán Pestig ereszkedtek. Megérkezésük valódi népünnepély volt. Az útról Birly számolt be Csolnak-Út Rotterdamtól Pestig című, kőnyomatokkal gazdagon díszített könyvében. Élete utolsó évtizedét betegeskedve, visszavonultan élte. Dél-Amerika több országa ma is a földrész egyik legnagyobb hatású földrajzi utazójaként tiszteli.

DivaldSelmecbányán, november 2-án született Divald Károly. Az eredetileg gyógyszerészként dolgozó Divald érdeklődése egyre inkább a fényképészet, azon belül is a tájfényképészet felé fordult. 1863-ban Eperjesen nyitott műtermet. Első fotóalbuma a Magas-Tátráról 1874-ben jelent meg, de ismertek voltak Bártfa környékéről készített képei is. A Bélai barlang és a Baradla első fotósa. Mint ilyen, került kapcsolatba a Magyarországi Kárpát Egyesülettel, kiadványaikhoz készítve számtalan fotót, de találunk belőlük a Turisták Lapjában is. Nyomdai úton sokszorosított képeslapjaiból százezres mennyiség fogyott. A mesterséget egyébként mindkét fia folytatta, ifjabb Károly ugyanúgy tájfényképész lett, míg Kornél különösen a Felvidék egyházi műemlékeinek és műtárgyainak megörökítésével alkotott maradandót.

120 esztendeje,

1890 végén alakult meg mintegy 500 taggal a Siebenbürgischer Karpathen Verein, az MKE nagyszebeni osztályából. Tagsága főként Erdély németajkú lakosaiból állt, talán ez is magyarázza, hogy a többi, hasonló magyarországi egyesülettel soha nem mélyültek el kapcsolataik. Aktivitásukat, jelentőségüket azonban jól mutatja a tíz osztályba tömörült közel ötezres tagságuk: évkönyveket, folyóiratot adtak ki, Nagyszebenben múzeumot alapítottak. Kisebb védkunyhóikat is számítva, harmincnál több menedékházuk volt a Kárpátokban.

December 6-án elhunyt Mattyók Bence, a pilisi felsőjárás főszolgabírája. Az MTE Budapesti Osztályának egyik alapítója, Téryék munkatársa és barátja. Tekintélyével nagyban hozzájárult a turistaság eszméjének terjesztéséhez, megkedveltetéséhez. Földi maradványait Pomázon helyezték örök nyugalomba.

110 esztendeje,

1900 ősze fontos kötettel gyarapította a hazai turistaság irodalmát: megjelent Thirring Gusztáv utikalauza, a Budapest környéke. „…mindinkább érezhetővé vált oly szakszerű munkának hiánya, mely a hegyvidék bejárásához legszükségesebb tudnivalókat magába foglalja … E hiányon óhajtott segíteni egyesületünk Budapesti Osztálya, midőn a budai hegyvidék gyakorlati kalauzának megírására … dr. Thirring Gusztávot kérte fel, ki annak megírására készséggel vállalkozott is.”

A Budapesti Osztály választmánya novemberi ülésén foglalkozott a dobogókői menedékház ügyével. „ A dobogókői telekvásárlás ügye megoldva még nincs, mert a telek három helyen és három néven szerepel. A birtokviszonyok tehát előzetesen tisztázandók, … s a telekvásárlás alkalmával a menedékház kibővítésének eshetőségére is figyelem fordítandó. A választmány megbízta az elnökséget, hogy a telkeket belátása szerint vásárolja meg.”

100 esztendeje,

1910 novemberétől az elnöki tisztségétől megváló Téry Ödön helyére dr. Thirring Gusztávot választják. Indítványára a választmány elhatározza, hogy új szervezeti szabályokat dolgoz ki oly értelemben, hogy a Budapesti Osztály alakuljon át Magyar Turista Egyesületté s a vidéki osztályok csatlakozzanak az erőteljesebb új központhoz. Az osztályok válaszának beérkezte után közgyűlés lesz tartandó.

December elején az Esztergomi Turista-Asztaltársaság gyűlést tartott, melyen nagy szótöbbséggel elhatároztatott, hogy az MTE új alapszabályának megfelelően 1911-től kezdődőleg önálló osztályt alakít. Ebbeli szándékát az MTE elnökségéhez december 12-én kelt levele szerint be is jelentette s elkészítette ügyrendtervezetét is.

80 esztendeje,

Bánkut1930 októberében az MTE szokásos vándorgyűlésének Szentendre adott otthont, vendéglátó az épp tíz éve megalakult Szentendrei Osztály volt. A kiránduló társaság a szépen foglalt Sándor-forrásnál megpihenve folytatta útját a kényelmes erdei úton a Kőhegy tetejére. Az esti díszvacsorán jelentette be a város polgármestere, dr. Starzsinszky Gyula, hogy a hegy tetején ingyen telket ajánlanak fel turistaház építésére, csakúgy, mint a vízi vándoroknak a Duna partján.

Alig hat hónap leforgása alatt készült el a forgalom miatt szűkké vált Bánkuti Menedékház átépítése, bővítése. A központ a Diósgyőri Osztálynak adta át kezelésre a házat, ami október 26-án már használatba is vétetett. A földszinten gondnoki lakás, étterem, az emeleten három szoba 42 ággyal, nyári időben a padlástér további 40 fekvőhellyel várja a turistákat.

70 esztendeje,

1940 novemberében hunyt el Plökl Antal. Bár nem tartozott az alapítókhoz, személyiségével, munkásságával évtizedeken át segítette az egyesületet, Téryhez fűződő barátsága közismert volt. Választmányi tagként a menedékházak ügyeivel foglalkozott legszívesebben, de nagyon fontosnak ítélte a magashegyi mentőszolgálat létrejöttét, megszervezését, a Tátrai Önkéntes Mentő Bizottság egyik előharcosa. A síelés elkötelezett híve 1897-től, őt tartották a túrasíelés hazai úttörőjének. A gyorsan fejlődő sportág érdekében (az egyesület hét tagjával) megalapították a Magyar Sí Clubot. Az Ünőkőn, Gyömbéren, Fogarasban tett sítúráiról rendszeresen jelentek meg beszámolói, többek között a Turisták Lapjában is. Szakértelme jelentősen hozzájárult a Skaba és Plökl névvel fémjelzett sportszer- és vadászfelszerelést árusító üzlet közkedveltségéhez. Ha kellett, anyagilag is segített, ő állta pl. a Téry úton egykor volt Károly-híd költségét.

Az MTE december 7-én tartott rendkívüli ülésén nagyfontosságú döntést hozott. Az anyagilag egyre nehezebb helyzetben lévő egyesületnek el kellett fogadnia a Székesfővárosi Segítőalap, illetve a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által tett ajánlatot: 135 000 Pengőért átadta menedékházát. A megállapodás szerint a boronaház, a Téry- és a hősi emlékmű eredeti állapotában marad, az újonnan épülő gyógyüdülő is Eötvös nevét viseli majdan, s benne külön turistaosztályt alakítanak ki. A területet egyébként 1938-ban utalták a Fővárosi Közmunkák Tanácsa illetékessége alá. E grémium (melynek tagja volt mások mellett Zsitvay Tibor is) elkészítette Dobogókő nagyszabású, általános rendezési tervét. Ekkor épült meg a két nagy üdülő (az épp bezárt Pilis szálló és a most Walden néven működő hotel), valamint az ugyancsak jobb sorsra érdemes Margit-lak. Az egységes arculatú üdülőtelep aztán a háború és az azt követő idők miatt már nem valósult meg.

-y -y