Orosházi MW Osztály – Bemutatkozás

Orosházi MW Osztály – Bemutatkozás

Az Orosházi Kórház – Dr László Elek Kórház – egyik fontos feladata a dolgozók mentális egészségének javítása. 2015-ben és 2016-ban elnyerte a Családbarát munkahely címet. Évek óta megrendezésre kerül a családi nap, nyáron gyermekfelügyelet van a dolgozók gyermekeinek, évente szűrővizsgálat dolgozóinknak.

2016. augusztusától Munkahelyi Wellness” programon belül különböző eseményeken, rendezvényeken vehetnek részt dolgozóink. Egy napos bakancsos túrákat, többnapos kirándulást, színházi előadásokon való részvételt, csikung foglalkozásokat szervezek kollégáimnak.

A felgyorsított élettempó, a stresszel összefüggő egészségügyi problémák, a kimerítő életritmus miatt egyre nagyobb igény van arra, hogy az emberek jobban érezzék magunkat. A fizikai terhelés mellett az információterhelésből adódó hatások is negatívan hatnak, a figyelemkoncentráció, gondolkodás, szellemileg és testileg is megterhelik a szervezetet. Az érzékszervek oly mértékben elfáradnak, hogy képtelenek vagyunk szelektálni a bejövő  információkat.  

XXI századra a biopszichoszociális egészségértelmezés térnyerésével felerősödött a saját életmód iránti felelősségvállalás, a „Tégy magadért” egészségmegőrző motiváció. Ez a wellnessen belül egy új irányzatot hozott létre, a selfness mozgalmát, „Találd meg önmagad!”, mely a lélek és a szellem fejlesztését is célozza. A növekvő egészségtudatosság megegyezik a keleti – és nyugati filozófiák koncepciójával. Németországban, Ausztriában, Svájcban nagyon fontosnak tartják a fizikai erőnlétet, a természetjárás, túrázás beépül a hétköznapi életbe, de ezt a wellness egyéb alapelveivel kombinálják, többek között keleti mozgásformákkal, meditáció bizonyos formáival a lelki egyensúly helyreállítására, a pihenés, lazítás, egészséges táplálkozás mellett.

A stresszel való megküzdés egyik eszköze az aktív testmozgás, mely nemcsak élettani szempontból fontos, de a lelki egészség fenntartásához is hozzájárul. Az állóképességi edzés csökkenti a kortizol stresszhormon szintjét, amit a hipofízis választ ki pszichés megterhelés hatására. A kortizol rövidtávon plussz energiát szabadít fel, tartós jelenléte azonban károsítja az agysejteket, vagyis a testmozgás idegsejt-védő hatású. A mozgás növeli a triptofán nevű hormon koncentrációját az agyban, mely az érzelmekért felelős szerotonin transzmitter előanyaga. Mindezek mellett testmozgás közben a saját test által termelt ópiátok ingerlik a köztiagyban található jutalmazó- központokat, és ezért jelentkezik a hosszantartó terhelés hatására a könnyű és boldog érzés. Számos kutató Gillian Mead, Eric Larson igazolta az állóképességi tréning nagymértékű antidepresszív hatékonyságát, valamint, hogy a sportos idősek ritkábban betegszenek meg Alzheimer- kórban. Többféle összehasonlítás azt mutatja, hogy a fizikailag aktív emberek, a figyelem, az emlékezet, és a gondolkodási képességek tekintetében jobban teljesítenek a mozgásszegény életmódot élőkhöz képest. Gerd Kempermann drezdai tudós a 90-es évek végén írta le, hogy a fizikai aktivitás felnőttkorban is serkenti az idegsejtképződést.

A wellnessturisták többsége kirándulásaik során olyan jellegű élmények iránt érdeklődik, melyek eredményeit legjobb esetben haza is vihetik. Érzelmi indíték lehet egy kirándulásra, túrázásra, amikor a hétköznapok feladatai, problémái felemésztik a partnerkapcsolatot, vagy az élet értelmébe vetett hit megingása. Nyugodt körülmények között a problémák átgondolása elsődleges motiváció lehet.

SZABADIDŐ HASZNOS ELTÖLTÉSE –  BAKANCSOS TÚRÁK A PILIS- ÉS VISEGRÁDI- HEGYSÉGBEN

Az ökológiai rendszerelmélet értelmében az ember állandó kapcsolatban van a környezetével, a környezet hat az emberre, és az ember is hat a környezetére, ezért a környezetváltozás hozzájárul a civilizációs betegségek megelőzéséhez.

A természet szeretete mindannyinkban jelen van, ösztönösen tudunk az erdő gyógyító erejéről, hogy megnyugtat, feltölti az egyént erővel. A tengerszint felett 699 méter magasan elhelyezkedő Dobogókő középhegységi klímája lehetőséget nyújt, még ha csak rövid időre is, hogy kihasználjuk a klímaterápiában rejlő erőket egészségünk megőrzésére. Az alföldi klímában élő embereknek a nagy napi, évi hőmérséklet ingadozás, erős napsugárzás, csekély páratartalmú területekről a középhegységbe történő már egynapos elutazása is jelentős hatást gyakorol a pszichés állapotra, az egészség megőrzését, a lelki egyensúly megteremtését szolgálja. Ugyanis japán tudósok bebizonyították, hogy a fák információmolekulákat továbbítanak, melyek illóolaj tartalmú terpének, és főként az immunrendszert erősítik. Már egy napi erdőben való tartózkodásunk során növekszik természetes védősejtjeink száma, mely hatás hetekig is tarthat. Japánban hivatalosan elismert módja az immunrendszer erősítésének az erdei levegő belégzése. További egészségi hatása, hogy aktivizálódik a paraszimpatikus idegrendszer, ezáltal megnyugszunk, ellazulunk. Csökken a stresszhormonok, mint az adrenalin, noradrenalin, kortizol termelése. Kutatásokkal kimutatták, hogy erdőben töltött egy nap férfiaknál 30%-kal csökkentette az adrenalin szintet, a nőknél kevesebb, mint az eredeti szint felére csökkent. A szívvédő hormonból (DHEA) több termelődik. Ezeket az eredményeket figyelembe véve a Bio- pszichoszociális Egészség Európai Akadémiája 2016-ban Németországban indított elsőként erdőterapeuta képzést, mely figyelembe veszi a neurológiai, pszichológiai és szociáltudományos eredményeket.